Károlyi Ildikó: Egyedi raku, dísz- és használati kerámia

Artist in Residence a Fundación Valparaísóban

2018 októberében egy hónapot töltöttem a Valparaíso Alapítvány artist residency programjában, hogy a régió agyagművészeivel kapcsolatot keresve helyi vadagyagot gyűjtsek, és a gyökerekhez visszanyúlva tárgyakat alkossak. Eközben a környezet, a hazai tájakhoz szokott szemnek egészen különleges, holdbéli táj szolgált inspirációs forrásul az alkotáshoz. A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Valparaíso Alapítvány, Mojácar, Almería, Spanyolország

A Fundación Valparaíso nagy presztízsű, több mint 25 éves múltra visszatekintő magánalapítvány, melyet a dán származású Paul és Beatrice Beckett alapított, hogy lehetőséget adjanak különféle művészeti ágakban alkotó művészek – képző- és iparművészek, írók-költők, zenészek – számára, hogy a hétköznapoktól elvonulva a művészetre koncentráljanak. A tartózkodásom alatt négy művész volt még az alapítvány vendége: Matias Factorovich (festő, Argentína), Kathryn Lynch (festő, Egyesült Államok), Jette Mellgren (land artist, Dánia) és Elizabeth Rosner (író, Egyesült Államok). Az esti közös vacsorák során az alapító Beatrice Beckett-től és az igazgató Marie-Laure Gonzáleztől sok mindent megtudhattunk az alapítvány múltjáról, működéséről és korábbi rezidenseiről. Marie-Laure volt a fő segítségünk az operatív ügyekben is.

Mojácar egyike „Spanyolország legszebb településeinek”, egy dombtetőn fekszik, közel a Földközi-tenger partjához. Az önkormányzat a turizmus fejlesztésében a tenger és napfény mellett egyre inkább a kulturális örökségre koncentrál. Ebben meghatározó szerep jut az alapítványnak is, mely közvetlenül a városkával szemben emelkedő „Piramis”, a XII. században még Ómojácar lakóinak otthont adó ikonikus hegy lábánál, szinte tanyasi környezetben található.

Alkotói folyamat

Egy helyi keramikustól, Itziar Ortuzartól kaptunk szakmai segítséget és tippeket más alkotókkal kapcsolatban, emellett a környék művészeti életéről és lehetőségeiről is mesélt. A régió egyik fazekasközpontjában, Níjarban élő és alkotó Matthew Weir volt a fő információforrásom a helyi agyagokkal kapcsolatban. Műhelyében részletesen mesélt aktív és felhagyott agyaglelőhelyekről és a régió komplett bányászati történetéről, arany- és bentonitbányákról, a kerámia dekorációjához is használt mangán-, kobalt-, rézásványok lelőhelyéről, teljes ipar- és kultúrtörténeti hátterükről. Novemberben a Málagában nyílt egyéni kiállítását is szerencsénk volt látni.

Értékes útmutatásai alapján két eltérő („kék”, „sárga”) agyagot gyűjtöttünk, illetve az Huércal-Overa melletti Cuesta Alta felhagyott kobaltbányáit is felkerestük, ahol kobaltot ugyan nem, de több másodlagos réz- és vasásványt találtunk, ezek porrá zúzva kerültek a tárgyakra.

Terra: Cabo de Gata készlet

A Cabo de Gata készletekben tükröződik, milyennek láttam az almeríai Cabo de Gata-Níjar nemzeti park száraz, félsivatagos tájait, szegényes növényzetét és erodált, vulkanikus földtani képződményeit Dél-Spanyolországban.

„Vadagyag” kísérletek: gödrös égetés

A gödrös égetéshez helyi mandula- és olajfát, helyi eukaliptuszleveleket, a tárgyak dekorálásához pedig a környéken talált növényi maradványokat, például fügekaktuszok belső vázát használtam. A kész darabok többsége az alkotóházban maradt, egyfajta land-art installációként.

.

Összességében kihívásokkal tűzdelt négy hetet töltöttem az alapítványnál, új technikákat elsajátítva és ismeretlen alapanyagokkal dolgozva, szabadon kísérletezve, nagyszerű, befogadó közegben.

A környezet

A Mojácarban töltött egy hónap alatt lehetőségünk volt a környéket is felfedezni, a félsivatagos táj, a vad tengerpartok, a varázslatos andalúz városkák mellett korábbi rezidensekkel és a művészeti élet aktív résztvevőivel is megismerkedhettünk, akik Mojácart választották nyitott lakói és kellemes klímája miatt.

.

Ildikó
9 írás

Ildikó névjegye:

Célom, hogy szerethető, igényes, sokféle vizuális és taktilis élményt nyújtó kerámiatárgyakat hozzak létre. A tárgyalkotó folyamat számomra állandó, tudatos, részben mégis ösztönös kísérletezést jelent az anyaggal, formákkal, felületekkel. Célom a szépség megragadása. A folyamat során intuitív módon kutatom a harmóniát, keresem a szépet. A kezeim között születő tárgyak a kereső-kutató-szemlélődő ember belső útjának lenyomatai.

Számít a véleményed, szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.